Bátorliget Polgármesteri Hivatal

Történelem
Bátorliget község történelme a középkorba nyúlik vissza. Jakab és Kálnási (1987) szerint Aporháza-Bátorliget korabeli neve- már akkor önálló település volt. 1346-ban tünik fel az oklevelekben Dedemez néven, de ugyanebbõl az idõbõl (1351) vannak adataink az Aporháza elnevezésre is. E település akkor Gutkeled nembeli Majádi(?Marjadi) Miklós birtoka. Majádi Albert fia, Miklós az apja által a Kaplony nembeli András fia, Simonnak zálogba vetett,- Vada falu szomszédságában, a Száldobágy víze mellett fekvõ- birtok zálogidejét a váradi káptalan elõtt meghosszabbította. 1351-ben az Aporházának is nevezett Dedemez záloga Simon fiára, Károlyi Lászlóra átszállt, aki rokonait Merhárdot és Simont is részesítette a birtokból. Valószínüleg 1373 elõtt fizethették vissza a rokon Gutkeled nembeli Báthoriak a zálogösszeget, mert az ez évi birtoknyílvántartásban már lakatlan területként szerepelt tulajdonukban. 1431-ben a Gutkeled nembeli Báthoriak, rozsályi Kunok, Gacsályiak és Gutiak, valamint a Kaplony nembeli Károlyiak, Vetésiek, Bagosiak és Csomaköziek között folyó pert békebíró, Pálóci Mátyus országbíró elé viszik. 1466-ban Károlyi Demeter özvegye, Dengeledi Anna vallja be, hogy hitbére és hozománya fejében Károlyi László és Jáno e pusztából is kielégítettek. A szájhagyomány útján valaha, régen Apor fejedelem tanyázott e tájon, és róla nevezték el a települést Aporházának. A régi falu helyén még az 1940-es években is találtak a földben korhû tégladarabokat. A XV. századból Pórháza néven puszta, a mai Porháza, majd 1466-ban Poorhaza alakokban. A grófi családtól a magyar állam vásárolta meg a birtokot 1936-bantelepítés céljára. Ennek révén jött létre ismét Aporháza, amely közigazgatásilag Vállajhoz tartozott. Az új falu helyének kiválasztásában fontos szempont volt, hogy közvetlenül határos vele a Nyírbátorhoz tartozó, szétszórt tanyákból álló Bátorliget. Az építendõ falu helyén, a mai polgármesteri hivatal környékén, egy nagy domb állt. Ennek eltünése után építették fel a mai község központját 1937-38. között. A település másik tagja Bátorliget. Az 18882-83. évi helységnévtárak szerint Pilis községhez tartozott közigazgatásilag. Az 1907. évi helységnévtár azonban már Nyírbátor határában lévõ tanyának említi. 1950. február 1-jével a belügyminisztérium az Aporháza, Bátorliget, Györgyliget és Nyírpilis-Újtanya településeket Aporliget névvel községgé alakította. Az új település 1975. június 1-vel kapta mai nevét, Bátorliget néven. Bátorliget 1984. január 01. napjától - az új tanácsi hálózatban - közös tanácsú község Teremmel községgel. 1989. július 01. napjától Nyírbátor város vonzáskörzetéhez tartozó közös tanácsú község Teremmel. Az önkormányzatok megalakulásával - 1990-tõl - önálló önkormányzatú település.

A jelen
Lakosságszám: 713 fõ. 0-17 év között: 128 fõ; 18-59 év között: 423 fõ; 60éves vagy több:162 fõ; 20-30 év között: 94 fõ; 0-17 év között és a 60 éves vagy több összesen 290 fõ.
Bátorliget utcái: Szabadság tér, Rákóczi-utca, Kossuth utca. Damjanich utca, Petõfi utca, Sport utca, Gábor Áron tér, Dózsa György utca, Rákóczi-köz, Erdõalja utca, Bem utca, Zrínyi utca, Bátori utca, Bajcsy-Zsilinszky utca, Botanikus utca, Vöröshadsereg utca.

A község bemutatása
Bátorliget a Nyírség délkeleti részén Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében a román határszéllel érintkezõ területen található. Jelenleg 789 lakosa van. A lakosság megélhetését elsõsorban a mezõgazdaság biztosítja. Szamos Cipõipari Kereskedelmi Kft Székhely: 4765 Csenger, Kossuth u. 26.Telephely: 4343 Bátorliget, Petõfi telep ad még további munkalehetõséget az emberek számára. Az oktatási- közmûvelõdési intézmények közül Óvoda, Általános Iskola, Mûvelõdési Ház, Könyvtár, Múzeum áll a lakosság rendelkezésére. Ezen túlmenõen mûködik nyáron egy Ifjúsági Tábor ahova az ország minden részérõl ellátogatnak. Bátorliget településen három történelmi egyház mûködik, a római, görög-katólikus és református egyház. Községünkben élt a nagy mesemondó Fedics Mihály, akinek síremléke a Nyomási temetõben van elhelyezve. Bátorligeten Európa hírû természetvédelmi területek találhatók, a Bátorligeti-Õsláp (53 ha) a Bátorligeti Nagylegelõ és a bátorligeti rezervátumtól délkeleti irányban mintegy 3 km-re egy hatalmas erdõ, a Fényi erdõ terül el. Az erdõ alakja gombához hasonlít, nagysága 2616 kh 1953 óta védett terület. Csodálatos növény és állatvilágával ezek a szép természeti tájak - õsláp, erdõ, legelõ - övezik teljesen körbe községünket. Tömören összegezve tájrajzi leírását, valamint növény és állatvilágát " Bátorliget hazánkban egyedül álló táj". Ehhez illeszkedik az ÖKOCENTRUM, mely az ide látogató turistáknak, kutatóknak ad szállás lehetõséget, valamint felszereltsége lehetõvé teszi a tudományos konferenciák megtartását is.

A község fõterén található az I. és II. Világháborús emlékmû, mely tartalmazza a a háborukban elhunytak neveit.

A községben szobrok nem találhatóak.

A település fekvése
Bátorliget a Nyírség délkeleti részén Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében a román határszéllel érintkezõ területen fekszik. Közeli városok: Nyírbátor, Mátészalka. Közeli települése: Nyírvasvári, Terem, Mérk-Vállaj.

A település mezõgazdasági adatai
Bátorliget község lakossága korábban túlnyomó részt mezõgazdaságból élt, mára ez a tendencia megváltozott. A termelõk már csak saját részre foglalkoznak mezõgazdasági termeléssel.
A településen 4-5 nagyobb területtel rendelkezõ családi gazdaság – egyéni vállalkozó folytat növénytermesztést. Termesztett növények: gabona félék, kukorica, napraforgó.
Fekete György egyéni vállalkozó foglalkozik állattenyésztéssel. Állományának egy részét a hagyományos szürke marha képezi.


A település büszkeségei

Személyek
Fedics Mihály - Nagy mesemondó
I. Tuzson János- 1914-ben felfedezte Bátorliget páratlan növényvilágát
Soós Rezsõ- Bátorliget növényvilágának karaktetér adta
Váci Mihály - felolvasott a verseibõl Tanya-nap keretében
Székessy Vilmos - Bátorliget tájrajzi leírása
Ortutay Gyula - összegyûjtötte Fedics Mihály meséit
Predota Károly- lepkegyûjtõ

Egyesületek
Bátorliget, Polgárõr Egyesület

A címer

Történet
Bátorliget Címerének leírása: A vékony ezüst kerettel szegélyezett reneszánsz vonalvezetésû csücskös talpú három osztatú pajzsforma - mely felsõ csúcsaiban csapott - két oldalán egy-egy természetes színû szarvas áll. A pajzs haránt vágással, illetve alul függõleges vágással, három részre osztott. Az elsõ felsõ kék mezõ közepén zöld-arany színekkel egy tölgy ág látható, a második jobbalsó mezõ zöld színû, három kék hullámmal osztott, a harmadik balalsó aranymezõben balról benyúló természetes színû virág, a Magyar Kökörcsin található. A címerpajzs alatt ezüst szalagdíszen fekete betükkel a "BÁTORLIGET" felirat olvasható.